Budapesti Lánchíd Történelme röviden, Építése és Legszebb pillatanai


A Széchenyi Lánchíd (ismertebb néven Lánchíd) a legrégebbi és a legismertebb híd a Dunán, amely a magyar főváros egyik vezető szimbóluma, a Buda és Pest közötti állandó kapcsolat. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, valamint egyedülálló volt a Duna Magyarországi szakaszán.

A művek 1839-ben kezdődtek, és az elkészült híd 1849-ben nyílt meg. A tervező William Tierney Clark of England volt, és Adam Scott Clark rendezte. Az alagút és a Lánchíd közötti tér (Clark Ádám tér) az utóbbi nevet kapta. A hídlakók oroszlánait Marschalkó János szobrászművész készítette Levočából. A híd építésének összköltsége 6,575 millió forint volt, amelyből a híd 4,4 millió volt.

oroszlán a lánchídon

A második világháború végén a német hadsereg felrobbantotta a hídat 1949. november 20-án, majd  építésének 100. évfordulóján felújították, amely 1986-1988-ig tartott. Az oszlopok régi szocialista címerét 1996-ban állították helyre az eredeti Kossuth címerre. Nyári hétvégéken és bizonyos ünnepnapokon a forgalom zárva van és kizárólag a gyalogos forgalom engedélyezett rajta. A 19. században a Budát és Pestet összekötő állandó Duna-híd létrehozása nemcsak a városfejlesztési szakértők, hanem a polgárok érdeke is volt, anak ellenére,hogy számos tényező nehezítette ezt az elképzelést. Egyrészt a magyar mérnökök nem rendelkeztek elegendő tapasztalattal a nagyáramlatú hidak építésében . Továbbá a hídon mindenkinek - a nemeseket is beleértve - vámot kellett fizetni, így a híd a nemes előjogok erózióját és a tehermegosztás elvének bevezetését jelentette. 

A híd előkészítésének problémái és azzal kapcsoaltos munkafolyamatok Széchenyi István megoldására vártak. Miután megismerte a Hídszövetség 1832. február 10-i jelentőségét. A Hídszövetség feladata a híd zavartalan működésének biztosítása és gazdasági-politikai szférában való jelentőségének erősítése volt. A Széchenyi volt az első aki ösztönözte az adófizetőket a híd építésére. A bécsi bankár, báró Steinlein Eduard , aki a bajor király nagykövete volt. és a béics bank alapítója is egyben segítette a fejlődést.

Annak érdekében, hogy a Hídszövetség tagjai megfelelően tájékozottak legyenek, és hogy Széchenyi is bővítse tudását, Andrássy György és barátja Angliába utazott, ahol megismerkedett több híres híd munkájával - építőmérnökök, valamint William Tierney Clark által tervezett és épített hidak. Meglátogatta Thomas Telfordot, a kor leghíresebb hídtervezőjét. Annak érdekében, hogy elkerüljék a jégzsebeket, az árvizeket és néhány pillérrel való kiszóródást, Telford azt javasolta, hogy Széchenyi példaként használja a lánchíd típusát, és például ajánlotta a Menai-szoros hídját egy 176 méteres középső nyílással Itt Széchenyi úgy döntött, hogy lánchídnak számít a beépítendő híd műszaki megoldása tekintetében, William Tierney Clark, egy híres angol építőmérnök és hídtervező, három különböző lánchíd tervet mutatott be. A nemzeti küldöttség javaslatára Széchenyi javaslatára a három lyukú lánchíd tervét javasolták, és 1838. szeptember 18-án elfogadta Clark tervváltozatát. A szerződést a Lánchíd Rt. A Sina alapította a híd építését. Willam Tierney Clark tervei szerint a hídnak a Nacola-  ház vonalában háromcsatlakozós láncszemnek kell lennie, és az oszlopokat kőfalazattal kell burkolni . A szerződést Nazor József írta alá a magyar nemzet nevében és Sina György a Lánchíd Rt. Nevében.

 

Mivel a tervező nem mindig tudott helyben lenni, a korábbi kollégáját, egy tapasztalt angol mérnököt, Youngot, helyettesét nevezte ki, amelyhez Széchenyi is hozzájárult. Betegsége miatt azonban Young nem tudta felvenni a feladatot. Ekkor jött létre Clark Ádám építési vezetőként. Mivel korábban már bizonyította munkáját, remélték, hogy elvégezheti a munkát.

 

1840. július 28-án letették az első alapkövet. Két évig tartott, hogy a cölöpök leverjék, és egyszerre nyolcszáz volt. Az angol munkások (gépkezelők, vasmunkások, előmunkálók - mintegy 60 család) szintén Magyarországra költöztek a helyi munkavállalók megsegítésére.

 

Először a Pesti, ahol 1842. augusztus 24-én meghívott vendégek, köztük a nádasok több száz meghívott vendégeivel tartották a Lánchíd ünnepséget.

TOP